15. Fejezet ~ Kutya a kocsi hátsóülésén

Sziasztok! :) Kinek hogy telt a karácsony? Remélem mindenki megkapta azt amire vágyott. És milyen volt a szilveszter? Milyen lett a félévi? Nagyon sajnálom hogy nem voltam, nagyon sajnálom. Jó olvasást, Puszi: Fcinti2000

Louis szemszöge:

Sietősen tárcsáztam az étterem számát, már harmadszorra, mivel amikor legelsőnek felhívtam azt mondták hogy nem tudnak semmi asztalfoglalásról a nevemben. Másodszorra meg simán kinyomtak. Eleanor éppen a lányokkal ment el vásárolni, direkt én küldtem el őket hogy mindent eltudjak intézni de minden kicsúszott a kezeim közül. A vonal túlsó oldalán sípolást hallottam, már megint kinyomták. Mérgesen eldobtam a kanapéra a telefonomat és az arcomat a tenyerembe temettem. Talán fel kéne hívni a srácokat hogy segítenének-e. Kezembe vettem a telefonomat és tárcsáztam Niall számát. Két csöngés után felvette és nevetve beleszólt. 

- Szia Lou! Na mizu? 

- Szia Niall, mind otthon vagytok? - kérdeztem 

- Igen! Miért kérded? - kérdezte, elmosolyodottam

- Majd meglátod. Kérlek hívd őket ide, segítség kéne. Ja és hangosítsd ki! - válaszoltam, Niall mondott egy "Oké"-t és hallottam ahogyan Niall kiabál a többieknek és cipő trappolást. - Na Louis kivagy hangosítva, mit kell segítenünk? 

- Sziasztok srácok! Segítenétek nekem abban hogy kéne nekem egy jó étterem, mert már hívtam egyet tegnap, ma felhívtam őket és nem tudnak semmilyen asztalfoglalásról. Kérlek tudtok egy jó éttermet? - kérdeztem, reménykedek benne hogy valamelyikük tud egyet. 

- Én tudok egyet - hallottam meg Zayn hangját, megmentőm!

- Istenem Zayn megmentettél! Mi a neve az étteremnek, és mi a telefonszáma? - kérdeztem és magamhoz vettem a dohányzóasztalon heverő papírt és tollat. 

- Várj majd felhívom én! Mára kéne asztal? - kérdezte

- Igen. 

- Rendben pár percet kérek - mondta és csönd lett. 

- Na és Louis, Eleanor-t viszed el randizni? - kérdezte Harry

- Nem Harry én a szomszédba lévő öregnénit fogom elvinni! Persze hogy El-t - mondtam nevetve

- Jól van na - vágta rá nevetve. 

A kanapé másik végére felugrott Ted és engem nézett. Barna szemeibe érdeklődést s kíváncsiságot láttam. Mosolyogva tátogtam hogy a srácokkal beszélek, és rögtön elkaptam a tekintetettemet mivel zajt hallottam a túlsó vonalon.  Homlokomat ráncolva füleltem hátha kiszűrhetem hogy mi történik náluk de csak röhögést hallottam. Ezen el kellett mosolyodnom. 

- Na itt vagyok, lerendeztem a foglalást. Ma 18:00-kor a Angel's étterem. Megfelel? - kérdezte Zayn

- Persze! Köszi Zayn, jövök neked eggyel! - mosolyogtam és leírtam az étterem címét. Pár percig még beszéltünk a srácokkal majd letettük. Sóhajtottam egy nagyot és ránéztem Ted-re. Ő még mindig engem fürkészett a barna szemeivel, halványan elmosolyodtam és megsimítottam puha bundáját.
Ránéztem az órára és elkerekedett a szemem. 17:00 volt. Nagyot nyeltem és felkeltem a kanapéról, felmentem a szobámba, kinyitottam a gardrób ajtaját. Kutatgatni kezdtem. Fél szemmel láttam hogy Ted bejön és felfekszik az ágyra. Kivettem egy normális fekete pólót és egy nadrágot. Kérdőn fordultam Ted-hez hogy jó-e a ruha. Ted bólintott így gyorsan lekaptam a pólómat s a nadrágot és helyére felvettem a másikat. Nem nagyon cicomáztam ki magam, csak összekócoltam a hajamat és befújtam magamat. Direkt Eleanor kedvencével amit mondott hogy szereti ezt az illatot. Felkaptam magamra a Vans cipőmet és leültem Ted mellé az ágyra. Pontosan 17:10-re lettem kész, írtam El-nek üzenetet hogy jöjjön haza minél hamarabb.

***

- Eleanor kérlek siess, tedd le a rúzst nem kell neked smink, gyönyörű vagy anélkül is! - mondtam és sóhajtottam. Elkésünk mert Eleanor még mindig sminkeli magát. Köhintést hallottam a hátam mögül. Megfordultam és megpillantottam Őt, azonnal mosoly kúszott az arcomra, visszamosolygott rám és megfogta a kezemet.
- Mehetünk? - kérdezte és elsétált előttem. Tekintettem lesiklott combjaira és szép fenekére. Ajkamba harapva mentem utána. Bezártam az ajtót és a kocsim fele vettük az irányt. Kinyitottam az ajtót El-nek s becsuktam utána, átmentem a vezetőülésre. Én is beszálltam. Bekötöttük az övet és ránéztem El-re, közelebb hajoltam hozzá egy csókért de mikor valaki megzavarta az ugatásával. Rémülten kaptuk oda a fejünket és mérgesen pásztázni kezdtem a hátsóülésen ülő Ted-et. A tesembe szétáramlott a düh és őrült módon kiakart belőlem törni. Ami sikerült is.
- Ted! Te még is hogyan a francba kerültél a hátsóülésre?! Azonnal húzzál vissza a házba! Hogy képzelted ezt?! Tönkre teszed a randinkat! Holnap reggelig nem is akarlak látni a szemem előtt! Tűnés! - ordibáltam és ránéztem szikrázó szemekkel. Ted megszeppenve nézett engem és egy kicsit csalódottságot láttam a szemébe. Hátra nyúltam kisebb nehézségekkel kinyitottam neki a hátsó ajtót. Ted mint a villám úgy rohant ki a kocsiból és visszacsuktam az ajtót. Egy picit lentebb csúsztam az ülésen becsuktam a szememet. Egy kezet éreztem az arcomon, kinyitottam a szememet és El nézett engem, halványan elmosolyodott és lehajtotta a fejét. Lefejtettem a kezét az arcomból, megfogtam gyengéden az állát és felemeltem a fejét. Csodaszép szemeivel engem nézett és egy puszit nyomtam az orrára. Mikor elhajoltam láttam hogy halvány pír szökött az arcára és azt próbálja eltakarni. Elmosolyodtam és mintha mi sem történt volna az előbbi esemény elindítottam a kocsit és útnak indultunk.

14. Fejezet ~ Lelkizés

Sziasztok! Nagyon de nagyon sajnálom ezt hatalmas késést! Az ok amiért nem jelentkeztem az az hogy, bukásra álltam matekból és javítanom kellett, de sikerült hogy ne bukjak meg. De most itt vagyok, résszel. Mindenkinek boldog karácsonyt! És utólag boldog szülinapot Louis Tomlinson! És előre boldog újévet! Puszi: Fcinti2000

Ui.: A rész rövid (!) és hát nem nagyon eseménydús, de a következő az lesz! Sajnálom!

Ted szemszöge:

Már megint erre a csajra kellett felkelnem, megőrülök. De az a jó ebben hogy ez azt jelentette hogy nem sokára elment és kedvemre szedhetem szét az egyik ruháját. Jó látni ahogyan vörös fejjel kiabál. Mint ahogy minden reggel azt terveztem hogy mikor éppen indulna eldugom a kedvenc cipőjét amibe indulna és gazdám mellett a fotelben ülve/fekve nézzük ahogyan ez a banya kiabál majd egy másik cipőben megy el és a végén mindig becsapja az ajtót maga után. Azt hittem hogy ma is az lesz mint minden nap, hogy akkor majd a gazdámmal egész nap játszani fogok, de sajna nem ez történt. Pórázt rám adta és elsétáltunk a haverjaihoz. Nagyon megkedveltem a haverjaikat, főleg a göndör srácot aki mindig tudta hol van a gyenge pontom és mindig ott simogatja, vagyis a fülem mögötti részt simogatja mindig. Azt hittem hogy a srácokkal majd játszunk, de ehelyett elém jött két lány és simogatni kezdtek, nem azt mondom hogy nem élveztem csak kiderült hogy a gazdámnak és a haverjainak dolga akadt és rám úgymond "vigyáztak" a lányok. Egy szőke hajú és egy barna göndör hajú lány, nagyon kedvesek voltak velem, amit értékeltem. Elmentünk sétálni, játszani a parkba, szóval nem unatkoztam. Délután fele megjöttek a gazdámék és haza indultunk. Azt hittem hogy gyalog megyünk de a gazdám beültetett egy kocsiba. Kisebb szívrohamot kaptam mikor megláttam ki ül az anyósülésen, vagyis az én helyemen. Hát persze hogy ez a banya. Majdnem morogtam mikor láttam hogy ez a csaj megcsókolja a gazdámat, undorító. Mikor hazaérkeztünk azonnal kiugrottam a kocsiból és a kutyaajtón beszaladtam a házba, felrohantam a gazdám szobájába ahol a helyem van és befeküdtem a pihe-puha ágyába, persze az ő felére, nem a banya helyére ahol aludni szokott. Hogy nem vegyenek észre, bebújtam a takaró alá és vártam a gazdámat. Tudtam hogy keresni fog, minden este beszélgetnünk. Annyira jó hogy tudja hogy tudok beszélni. Csak ügyelnem kell arra hogy ne vegyék észre a többiek mert ha megtudják hatalmas bajba jutok. Ajtó nyitódást hallottam és éreztem ahogyan besüpped az ágy mellettem, hirtelen valaki lerántotta a takarót. A gazdám aggódó tekintetével találtam szembe magam, majd megsimogatta a fejemet.
- Mi a baj haver? - kérdezte és felült az ágyra törökülésbe, kíváncsi tekintettel figyelt engem
" Semmi, csak hogy bírod elviselni ez a nőt? " kérdeztem én, mire ő "eztmostnemértem" fejjel nézett rám
- Milyen nőt? Eleanort? - kérdezte óvatosan, én meg csak aprót bólintottam - Hát...régen nem ilyen volt, amióta itt vagy azóta ilyen, nem értem őt..biztos féltékeny rád, mivel elég sok időt töltünk egymással és vele alig - mondta
" Rám féltékeny? Egy kutyára? Kérlek ne nevettess " kértem őt, hogy le rám féltékeny?
- Nem tudom én csak mondtam - kuncogott - De ne figyelj rá - simogatott - Nagy baj lenne ha holnap elmennék vele valahova? - kérdezte óvatosan
" Nem. " feleltem, hazudtam. Igen is nagy baj! Azt akarom hogy eltűnjön ez a csaj, annyira idegesítő a kis nyávogásával, mentem megfojtanám, egy macskára emlékeztet. Csak nem akarom összetörni a gazdámat, mivel látom rajta hogy szereti ezt a "lányt", csak ez a lányon meg tisztán látszik hogy nem szereti.
- Kösz, haver. Te vagy a legjobb kutya a világon - ölelt át, jó érzés kerített hatalmába, nem tudom miért, de lehet hogy jól teszem ha elengedem őket holnap. - Na de menjünk aludni - távolodott el és a szemembe nézett - Menj aludni a helyedre Ted - bökött a fejével az úgy nevezett "ágyamra". Én szófogadóan leugrottam a gazdám ágyáról és elmentem a helyemre, lefeküdtem és behunytam a szememet. A gazdám is befeküdt az ágyba és éreztem ahogyan lekapcsolja a lámpát, s hallottam ahogyan suttogja "Jó éjszakát Ted" és elmerültem a álom világba.

13. Fejezet ~ Ne kerülj az utamba!

Sziasztok! Új résszel jelentkezem! Meg legyen mondva hogy nincs egy komi se a részekhez, amitől egy kicsit csalódott vagyok. Mit rontottam el? Vagy nem jók lettek a részek? Mindegy..itt a rész, jó olvasást! Puszi: Fcinti2000

Eleanor szemszöge:

- Louis kérlek vedd fel a telefont, mikor értek haza? Éjfél elmúlt és még ti nem vagytok itthon! Nagyon aggódok, kérlek gyertek haza - könyörögtem a telefonba és leraktam. Szomorúan tettem le a készüléket a dohányzóasztalra és néztem tovább a tévét. Hol lehetnek? - gondoltam magamba és felkeltem a kényelmes kanapéról. Ránéztem a falon lévő órára és az óra pontosan 1:00-et mutatott, sóhajtva mentem fel az emeletre és bementem a hálószobába. Bebújtam az ágyamba - és minden lámpát égve hagyva, tévét bekapcsolva - aludtam el.

***

Reggel Louis nevetésére keltem fel. Felültem az ágyon és láttam hogy Louis a földön fekszik s nevet, Ted meg nyalja az arcát. Kuncogva keltem ki az ágybólés elindultam a fürdőszoba felé mikor megpillantottam a szoba sarkába egy szemetes zsákot, érdeklődve odamentem és megnéztem mi van benne. A szívem pár másodpercre leállt a látványtól. Az újságom és a kedvenc párnát szétszakítva voltak a zsákba. Dühösen kiborítottam ami a zsákba volt és a szétszedett cuccaim a földre estek. Nem csak a újságomat és a párnámat szedte szét. Meg még a kedvenc cipőmet (Amit nem találtam, de már meglett). A testembe mérhetetlen sok düh gyűlt össze bennem Ted iránt. Legszívesebben kiabáltam volna vele, de inkább berohantam a fürdőbe és magamra zártam az ajtót. Leültem a hideg padlóra és gondolkozni kezdtem. Ted-ről azt gondoltam másodjára hogy nagyon aranyos kutya és Louis-nak tényleg igaza lett nem bántott engem, most meg..nem értem miért csinálta ezt? Miért szedte szét a kedvenc dolgaimat? Nem kedvel engem? Csak ezek cikáztam a fejembe. Pár perc múlva felkeltem a hideg kőröl és kifújtam a levegőt a tüdőmből. Lassan tettem a tenyeremet a kilincsre és éppen kinyitottam volna az ajtót mikor az ajtó kicsapódott. A testem ütközött az ajtóval, és erősen a földre estem. A hátamba erős fájdalom nyílalt. Egy pillanatra lecsukódott a szemem.

- Ted már megint mit műveltél? - hallottam meg egy hangot mellőlem, nem nagyon tudtam kivenni hogy kinek a hangja ez de inkább hallgattam
- Ted válaszolj! Eleanor nem hall téged, csak én. Mond el nekem hogy mit műveltél vele - emelte fel egy kicsit a hangját az ember
Pár perc csönd jött és egy sóhajtás. Kiakarom nyitni a szemem, de nem tudom, olyan mintha egy súly csukva tartaná a szememet.
- Istenem Ted, szerintem most menj fel az emeletre - beszéd és mancs lépkedést hallottam és megint csönd lett.
Erőt vettem magamon és kinyitottam a szememet. Az első amit/akit megláttam az Louis volt, mikor meglátta hogy felébredtem szorosan magához húzott. Arcát a nyakamba temette és megszólalt:
- Azt hittem hogy nem ébredsz fel - suttogta és megpuszilta az arcomat - Mond el hogy mi történt - kért engem, nagyot sóhajtottam és neki kezdtem a mesélésnek. Mikor a végére értem, félénken néztem Louis-ra.
- Louis én felmegyek a szobába, felfekszek, fáj a fejem - mondtam és a kezemet a homlokomra tettem és elszínleltem hogy tényleg fáj a fejem
- Jaj kicsim akkor tényleg menj fel, de előtte gyere vegyél be gyógyszert - fogta meg a két kezem és felállított
- Lou, nem kell, csak lefekszem, alszok néhány órát és jobban is leszek - vágtam rá rögtön mikor elkezdett húzni a konyha felé. Óvatosan kicsúsztattam a kezeimet az ő védelmező kezei közül, elmotyogtam egy "jó éjt" félét és felmentem az emeletre. Benyitottam a szobánkba és látom hogy Ted az ágyunk közepén alszik. Odamentem az ágy mellé, lassan leültem az ágyra. Elkezdtem bökdösni őt, addig ameddig fel nem kelt. Mikor felkelt elkezdtem mondani a magamét.
- Mi az hogy legelőször megtámadsz megharapod a lábamat, most meg szétszakítod a kedvenc dolgaimat, az után meg neki szaladsz az ajtónak úgy hogy lefejelem az ajtót, és elájulok? Milyen gonosz kutya vagy te? Szívtelen vagy velem! Meg se próbálsz jobban ismerni, én elfogadom hogy itt laksz, mert ez Louis-nak fontos. De ajánlom hogy az ágyra és a kanapéra fel ne menj, van saját helyed! És ha a dolgaimhoz mersz nyúlni, véged lesz és ne kerülj az utamba! Megértetted? - néztem dühösen Ted barna szemébe - És most tűnj le az ágyról, aludj a saját helyeden - hessegettem le az ágyról. Odament a saját helyéhez és elfeküdt. Én befeküdtem a helyemre, lehunytam a szememet és álomba is zuhantam.

Hír!

Sziasztok! Egy fontos hírrel jöttem. Az egyik régebben törölt blogomat újra kezdtem csinálni. Aki szereti a Fall Out Boy-t az nézzen be szerintem! Fejléc készül, első rész is készül. IDE kattintva meg lehet nézni a blogot ha tetszik a prológus, fel lehet iratkozni.
A blogomba a prológus:
"Még mindig nem tudom felfogni, hogy a férjem ilyen híres. Régen is az volt, sőt akkor nem zavart. De most..valahogy furcsa. Régen mindig volt időnk egymásra, most meg..általában telefonon beszélünk vagy éppen Skypeon. Közeledett Patrick szülinapja, és azt terveztem hogy együtt töltjük a napot. Hát nem így történt. Életembe nem gondoltam hogy ezt fog történni..soha az életbe nem kívánom senkinek azt az érzést, amit én akkor átéltem. Szörnyű volt. "
A szereplők nem sokára felfognak kerülni, csak néhány igazítás folyik rajtuk :)

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Itt nem tudom mikor lesz rész, már neki kezdtem, csak nem tudom hogyan folytassam. De lesz rész! Nagyon szeretlek titeket!   

Puszi, az író, Farkas Cintia ♥

12. Fejezet ~ Srácok első találkozása Ted-el

Sziasztok! Végre hoztam a részt, amivel egy kicsi gondom akadt de megoldottam. Holnap suli ezért mindenkinek jó tanulást kívánok. Jó olvasást, puszi: Fcinti2000

Egy hét elteltével:

Eleanor már két napja itthon van, aminek én nagyon örülök, és főleg annak örülök hogy nagyon jól kijönnek Ted-del. Nagyon sokat játszanak együtt és nagyon sokszor Eleanor viszi elsétálni Ted-et. Nagyon jól összeszoktak.

Ma arra gondoltam hogy bemutatom a srácoknak Ted-et, még ők nem is tudnak arról hogy van nekem egy kutyám. Remélem hogy örülni fognak neki és befogják fogadni őt.

Reggel pontosan 7:00-kor keltem fel, ébresztő segítségével, mert ha nem állítottam volna be akkor délig is képes lettem volna aludni. Lassan leszántottam magamról El kezeit a mellkasomról, lassan, óvatosan betakartam őt és egy lágy puszit nyomtam a homlokára. Kikeltem az ágyból és bementem a fürdőszobába. Úgy döntöttem hogy nem zuhanyzok le reggel, inkább mentem a mosdókagylóhoz fogat mosni. Miután végeztem a fogmosással, visszamentem a szobába ahol, Eleanor és Ted nyugodtan aludtak a helyükön. Azért mondtam ezt mert mikor El hazajött akkor este mikor aludtunk volna, Ted befészkelődött köznék az ágyba. És hát nem tudtunk úgy aludni mint ahogy szoktunk. Felvettem a ruháimat amit tegnap kikészítettem magamnak, pedig ezt soha nem szoktam csinálni. És felmentem az emeletről. Bementem a konyhába és neki láttam a reggeli készítésnek, úgy gondoltam hogy csinálok Eleanornak rántottát én meg majd a fiúknál eszek. Bő 10 perc alatt kész lettem Eleanor reggeliével, ráraktam egy tálcára. Kivettem a hűtőből a narancslét és öntöttem ki egy pohárba azt is a tálcára raktam, a fiókból vettem ki evőeszközöket és azokat is a tálcára raktam. Megfogtam a tálcát és elindultam a szobánkba. Láb segítséggel nyitottam ki az ajtót és lassan mentem az ágy mellé, leraktam a tálcát az éjjeliszekrényre és a zsebemből elővettem a kis cetlit és a tálca szélére helyeztem. Odamentem Ted-hez és felébresztettem.

***

- Ted mindjárt ott vagyunk, ne húzzál - szóltam rá

" De..de már nagyon várom! " mondta és próbált előre menni de nem engedtem neki "De ezt most miért csináltad? " kérdezte

- Mert, de meg ne merj szólalni a fiúk előtt...viselkedj úgy mint egy normális kutya! - mondtam neki mikor az ajtó előtt álltunk.

" Értettem " mondta és bementünk a házba, az emeletről hatalmas ordibálás hallatszott majd hangos lépteket és megpillantottam Harry göndör fejét ahogyan rohan le a lépcsőn de egy rossz lépés után megcsúszott a lépcsőn és pont a lábam előtt ért földet. Egy darabig néztem majd elröhögtem magamat. Röhögve segítettem fel a földön fekvő barátomat, és köszöntöttem az lépcsőn álló barátaimat is.
- Helló srácok, és Harry - mosolyogtam
- Szia Louis - köszöntek egyszerre és Liam megszólalt
- Hogy került ide egy kutya? - kérdezte mogyoró méretű szemekkel
- Ja igen hogy került ide? Talán a tiéd, Louis? Egész aranyos kutya - mosolygott Zayn és lejött a lépcsőn, odament Tedhez és megakarta simogatni őt, de Ted nem akarta. Halkan rámorgott egyet amitől Zayn egy kicsit megijedt.
- Ne ijedj meg tőle, nem bánt! Ugye haver? Nyugodtan simogasd meg - guggoltam le a kutyámhoz és a ott kezdtem el simogatni ahol mindig is szerette, a füle mögött. Ted-en látszott amit csinálok az neki tetszik és bólintottam Zayn-nek hogy simogathatja. Ő is leguggolt Ted mellé és óvatosan a fejét simogatni kezdte.

***

- Ted!!! - ordítottuk egyszerre a srácokkal mikor beléptünk a házba és megláttuk hogy milyen a ház. Kész káosz volt. Én pedig mondtam a fiúknak hogy vigyük el Ted-et is, de nem, nem fog semmi rosszat csinálni a házban. 

- Ted hol vagy? - kiabáltam és felrohantam az emeletre, minden szobába bementem de sehol nem volt. - Srácok megtaláltátok őt? - kiáltottam mikor jöttem le a lépcsőn.

- Én igen - hallottam meg Niall hangját kint a kertbe

A srácokkal kirohantunk a kertbe és megdöbbenve figyeltünk ahogyan Niall és Ted "birkóztak" egymással. Ted szerintem éppen ásni akart de Niall meglátta és elakarta kapni és ebből lett a "birkózás". Egyből odamentünk hozzájuk és én elkaptam a kutyámat míg a srácok Niallt aki éppen beleesett volna a medencébe de elkapták a kezét. Bevittem Ted-et a házba és lehuppantunk a srácokkal a félig megtépett kanapéra.

- Hát srácok nem így képzeltem el az első találkozásotokat Ted-el - mondtam és megpaskoltam a hátát Ted-nek.

11. Fejezet ~ Ted rossz viselkedése

Sziasztok! Gyors voltam? Eléggé siettem mivel nagyon régen volt rész és ezért beszeretném pótolni a hiányzásomat. Jó olvasást, puszi: Fcinti2000.

Louis szemszöge:

- Ted nyugi - nevettem mikor majdnem kiszakította a kezemből a pórázt. Odaértünk a kocsimhoz és kinyitottam neki a hátsó ajtaját a kocsinak. De Ted nem mozdult. Érthetetlenül néztem őt. - Haver, mi lesz? Hopp, ugrás be a kocsiba. Ted! Könnyű ez csak beugrasz a kocsiba, ennyi  - magyaráztam neki. És ekkor beugrott. Grimaszt vágva becsaptam az ajtót és az anyósülésnél az ajtót kinyitottam és vártam hogy mikor ül Ted. Ahogyan kinyitottam az ajtót, úgy ugrott be az ülésre. Nevetve csuktam vissza az ajtót, megkerülve az autót beszálltam én is. Elindítottam az autót és elindultunk. Félóra múlva a házam előtt parkoltam le, majd kiszálltam az autóból és megkerülve azt kinyitottam Ted-nek is az ajtót. Boldogan ugrott ki az autóból és követett engem az ajtóig. Előkotorásztam a zsebemből a lakáskulcsot és beillesztettem a zárva, elfordítottam a megfelelő irányba a kulcsot a zárban, és kinyitottam az ajtót. Mosolyogva figyeltem ahogyan belépett Ted a házamba és minden tárgyat amit talált megszagolt és felmérte a terepet. Bementem a konyhába és a polcról levettem egy poharat majd töltöttem bele vizet és elkortyolgattam. Mikor végeztem a pohárt beleraktam a mosogatóba és kimentem a konyhából. Elég furcsa látvány fogadott a nappaliba. Ted farkasszemet néz Eleanor újságaival ami a dohányzóasztalon pihentek. Majd egy hirtelen mozdulattal lekapta az egyiket és elfutott vele. Persze én meg utána. Felrohantam az emeletre és láttam hogy az Eleanor-ral való közös szobánkba szaladt be. Óvatosan és ügyesen lépkedve értem el az ajtóig ami félig be volt hajtva, lassan átsurrantam a résen és elkerekedett a szemeim amit láttam. A földön mindenhol újságdarabok hevertek, és Ted éppen Eleanor kedvenc párnáját szedte széjjel.
- Haver te meg mi a francot csinálsz? - akadtam ki, odarohantam hozzá és megragadtam a párnát amit a szájába tartott és próbáltam tőle elvenni a párnát. - Ted engedd el a párnát! Hallod? Engedd el! - kiáltottam és hirtelen Ted elengedte én meg a kezembe a párnával földre estem, fájdalmasan felnyögtem mikor a fejem koppant a padlón. Felszisszentem mikor hozzáértem a kezemmel a fejemhez. Nagyon fájt a fejem. Ránéztem Ted-re.
"Gazdi jól vagy? Nem akartam" ugrott le az ágyról Ted és hozzám sietett
- Igen jól vagyok Ted, nyugi - nyöszörögtem és felkeltem a padlóról. Fejemet fogva néztem körbe
a szobába, olyan volt mintha egy bomba robbant volna. A párna darabjai a földön hevertek beleértve az újság maradványaival együtt.
" Tényleg nem akartam " szabadkozott
- Tényleg nem haragszom Ted - mondtam és megsimogattam a fejét és összekezdtem szedni a párna darabjait - Ezt hogyan fogom megcsinálni Ted? Ezt már nem tudom már visszavarrni, szétszedted Eleanor kedvenc párnáját és a kedvenc magazinját is, miért? - kérdeztem és leültem az ágyra, Ted felugrott mellém az ágyra és lefeküdt mellém.
" Nem tudom miért csináltam, csak az a szag ami ezekből a tárgyakból áramlott egyszerűen irritált, elakartam pusztítani őket " szomorú volt a hangja
- Értem haver..de meg kell kedvelned őt, mivel vele lakok együtt, szeretem őt. Ő a barátnőm, és nem szeretném hogy még egyszer ilyen előforduljon - mondtam neki
" Értettem gazdi" sóhajtott egyet és leugrott az ágyról "Kérhetnék valami ennivalót? Tegnap este óta nem kaptam enni" mondta
- Persze gyere - álltam fel az ágyról és kimentem a szobámból. Lementem a lépcsőn és sietve léptem be a konyhába. Az egyik polcról elővettem egy tálat és kutyaeledelt amit tegnap vettem meg, Ted elé tettem a tálat és raktam a tálba a kajából. Mikor visszatettem a helyére a kajáját én is vettem ki a hűtőből magamnak valami ehetőt.

***

1 óra múlva mondhatom azt is hogy nálunk hogy elszabadult a pokol. Szakadó esőbe, kergettem Ted-et mivel ellopta a kabátomat. Egy szerencsétlen lépés után elcsúsztam a sáros vízben és sáros tócsába landoltam. Mindenem csupa sár lett, még ott is ahol nem szerettem volna hogy sár érje. Sáros fejjel felültem a földről és a sárba hempergő kutyát figyeltem. Pár perc után már meguntam Ted nézését és füttyentettem.
- Ted szerintem most azonnal menjünk be, mert megfázunk - mondtam
"Aki utolsónak beér az a kakukk tojás " ordította Ted és elkezdett szaladni, de a sártól hasra esett, nevetve keltem fel és beszaladtam a házba, utánam meg követett drága jó barátom Ted. Felmentünk az emeletre és bementünk a fürdőszobába. Engedtem a kádba vizet s felemeltem a Ted-et és beleraktam a vízzel teli kádba. És elkezdtem megfürdetni.

***

- Jól van haver, állj le! - röhögtem és a fejem elé tettem a kezemet védekezésképpen a gonosz vízcseppek ellen. A fürdetés után mint minden kutya megrázza magát, Ted is ehhez folyamodott. Miután végzett kiugrott a kádból és kiszaladt a helyiségből. Mosolyogva vettem le a sáros ruháimat és a szennyesbe raktam, majd beálltam a zuhanyzóba.

10.Fejezet ~ Hazaviszlek, haver!

Sziasztok! Mára hoztam a részt, nem mondok semmit, ezért jó olvasást! Pusz: Fcinti2000

- Eleanor elhozom és kész, nem fog bántani Ted ha ott vagyok - jelentettem ki, már vagy fél óránát ezen veszekszünk. 

- Jól van az csinálsz amit akarsz - pufogott
- Eleanor ne haragudj rám - mentem oda hozzá - De meg kell értened, hogy Ted gyerekkorom óta a családtagom, és azt szeretném hogy újra a kutyám legyen - fogtam meg a kezét
- Megértem csak félek tőle Louis - hajtotta le a fejét
- Nem kell tőle, életem. Nem fog téged bántani. Ígérem! Nem fog téged bántani és tudod miért nem?
- Miért? - kérdezte
- Mert tudja Ted ha téged bánt akkor nekem hatalmas fájdalmat okoz, és ismerem őt. Okos kutya és nem szeretne fájdalmat okozni nekem. Ahogy én se neki. Ezért nem szeretném hogy ott legyen. És főleg 6 éve nem láttam őt. Azt hittem hogy meghalt szegény - hajtottam le a fejemet, éreztem hogy a szememet elönti a könnyek. (Igen, még fiú létemre is sírok.)
- Jaj Louis, ezt nem tudtam

Eleanor szemszöge:

Mikor Louis elmondta nekem hogy mennyire fontos neki ez a kutya, nem tudtam haragudni arra a kutyára, egyszerűen nem.  

- Jaj Louis, ezt nem tudtam -mondtam halkan
- Semmi baj szívem, csak tudod nagyon fontos nekem Ted, régen még akkor is nagyon fontos volt nekem, és amikor eltűnt Ted akkor úgy éreztem hogy nincs senki mellettem. Most meg itt van. Szeretném haza vinni szegényt, tuti hogy ha haza engednek jóba lesztek. Csak fogadt el őt, és ne gondolj úgy rá hogy ezt tette veled - mutatott a bekötött lábamra, igaza van neki. Tudom hogy ő tette ezt velem, de ő csak egy kutya. Biztos megijedt tőlem és akkor a támadásra folyamodott. Óvatosan megfogtam Louis kezét és belenéztem a kék íriszeibe.
- Jó, vidd haza őt. Ha ennyire fontos neked Ted akkor elfogadom őt. De! Csak miattad - mondtam
- Köszönöm El! Szeretlek - csókolt meg, mosolyogva visszacsókoltam. A csodás pillanatot az orvos zavarta meg.
- Bocsánat hogy megzavartam ezt a pillanatot, de Mr.Tomlinson már 10 perce lejárt a látogatási idő. Kérem szépen hogy távozzon, holnap megint meglátogathatja a barátnőjét - ekkor a doki a szemével engemet kezdett el nézni
- Jó rendben...szia El - csókolt bele a hajamba Louis - Holnap jövök - mosolygott és kiment a kórtermemből
-  Hogy tetszik lenni Miss. Calder? - kérdezte a doki
- Jól vagyok köszönöm - feleltem

Ted szemszöge:

" Maci ezt te nem érted " akadtam ki, már két napja nem jött be hozzám a gazdi és rettentően hiányzik. Pedig megígérte hogy bejön.

" Tudom nem értem ezt, mert nekem nincs gazdám, aki meglátogatna engem. " mondta Maci

" Maci majd fog jönni egy család aki szeretni fog téged " mondtam neki

" Tényleg? Biztos? " nézett a  a szemembe

" Tuti hogy jönni egy fog egy család érted " mondtam és elmosolyodtam

- Erre jöjjön...a kutyája már nagyon várja önt - hallottam meg a csaj hangját és két cipő lépteket, ajtó nyitódás és a többi kutya elkezdett "beszélni" mármint ugatni. Elég furcsa dolgokat mint pl " Kérlek vigyél el innen, bármit megteszek. Csak vigyél el innen! ", " Csak gyere közelebb, letépem a karodat" majd egyre közelebb hallottam a lépteket, sőt azt hiszem hogy hozzám jönnek.

- Itt is vagyunk Mr. Tomlinson - várjunk Tomlinson? Akkor a gazdám jött hozzám!! 

- Köszönöm szépen - mondta és kinyitódott a "ketrecem" ajtaja és megláttam az én szeretett gazdámat. - Szia haver, sajnálom hogy nem jöttem de nagyon sok dolgom volt. De most itt vagyok és egy nagyon hírrel jöttem - kacsintott és a háta mögött előhúzott az én régen látott pórázomat

" Hova megyek? " kérdeztem 

- Hazaviszlek, haver! Vagyis hozzám, velem fogsz lakni - mondta és közelebb jött hozzám. A nyakamra akasztotta a pórázt és mosolyogva akart kihúzni a ketrecből. Nem akartam elmenni, nem akartam itt hagyni Macit. Maci felé fordultam aki aprót bólintva megszólalt.

" Hiányozni fogsz haver, remélem hogy jó sorsod lesz a volt gazdáddal " mondta és lefeküdt a földre, lehunyta szemeit és pihent. Hát igen, Maci nem éppen annyi éves mint én. Sokkal öregebb mint én. 

- Gyere Ted! Mi van, nem akarsz velem jönni? - térdelt le Louis és a szemeivel engem fürkészett és simogatott 

" Megyek gazdám, megyek. " mondtam 

Gazdám felállt és a kezébe a pórázommal kivezetett a ketrecemből. Végig sétáltunk a folyosón ahol a kutyák csomószor belém szóltak. De nem törődtem vele, mivel én szabad leszek, nem úgy mint ők. Gazdi kitárta az ajtót és előre mentünk. Egy pultnál megálltunk és láttam hogy Louis valamit aláírt egy papíron. Mikor végzett vele, elköszönt a nőtől és elindultunk az ajtó felé. Boldogan mentem előre. Örültem annak hogy újra végre a legjobb barátommal lehetek. Majd oda értünk az ajtóhoz. Gazdám kinyitotta az ajtót és a friss levegő megcsapta az arcomat.