9.Fejezet ~ Nem viheted a kutyát haza!

Sziasztok! Megjöttem. Nem szeretnék semmit szólni, ezért jó olvasást. Pusz: Fcinti2000

Félve parkoltam le a kórház parkolójába. Amilyen gyorsan csak tudtam kiszálltam az autóból és elindultam az ajtó felé, egy könnyed mozdulattal kitártam az ajtót és ugyan az a látvány fogadod engem mint reggel. Mindenféle orvosok és nővérek szaladgáltak ide-oda, betegek sétálgattak vagy beszélgettek egymással. Nyeltem egyet és a lift felé igyekeztem, megnyomtam a gombot és nem sokára itt is volt. Mikor kinyitódott az ajtó beléptem a kis kabinba és már nyomtam volna meg a 4-es gombot mikor egy hangot hallottam:

- Kérem várjon minket! - hallottam meg egy nő hangot, lepetten fel néztem és megláttam hogy egy anyuka és egy tündéri kislány szállt be. Egy kis mosolyt eresztettem és megszólaltam.

- Hanyadik emeletre mennek? - kérdeztem és a lenéztem a kislányra. 6 év körüli lehetett, gyönyörű kék szemekkel és szép hosszú barna hajjal. Elbűvölő mosollyal és az arcán egy kevés szeplő volt. 

- A harmadikra - mosolygott vissza a nő és az ölébe vette a kislányát. Mikor felemelte a kislányt, ki esett a kezéből a plüss állatott amit a kezébe szorongatott, mikor megláttam akkor rögtön felvettem és odaadtam a kislánynak. Hatalmas mosollyal ölelte át a plüsst és rám nézett.

- Köszönyöm - mondta pöszén a kislány, ettől az arcomon nekem is egy mosoly terült szét. Vigyorogva bólintottam és megnyomtam a 3-as gombot. 

- Amúgy miért jöttek kórházba? - törtem meg a csöndet, "na jó Louis egy hülye kérdés volt" gondoltam magamba és magamba homlokon csaptam magamat.

- Védőoltás - válaszolt a nő tömören és megsimította a lány arcát, a kislány meg félően rám nézett, látszott rajta hogy fél ettől. De bár minden gyerek fél az injekciótól. 

- Szegény - bólintottam és a tekintettemet a kislányra vezettem. Visszanézett rám és eltátotta a száját a kislány majd halkan megszólalt:

- Félek ettől - mondta és hozzábújt az anyukájához, féloldalasan elmosolyogtam 

- Nyugi kicsim - biztatta őt az anyukáját de nem nagyon sikerült enyhíteni a kislány félelmét. 

- Hogy hívják a kislányát? - kérdeztem az anyukát 

- Lorenn - mosolygott 

- Lorenn ne félj ettől. Sok gyerek fél az injekciótól, de nem kell. Nem fáj. Nem is fogod érezni! Hidd el nekem - mondtam a kislánynak és óvatosan megsimogattam az arcát.

A Lorenn rám mosolygott és aprót bólintott. Egy kicsit megmozdult a lift és kinyílt az ajtó. Lorenn leugrott az anyukája öléből és átölelte a lábamat (Mivel addig ért nekem) én mosolyogva leguggoltam hozzá és magamhoz öleltem. Elengedett a kislány szaladt az anyukája után. Nevetve léptem ki én a liftből és úgy döntöttem hogy lépcsőn folytatom az utamat. Kettesével lépkedtem és 2 perc alatt fenn voltam a negyedik emeleten.  Elindultam és gyorsan megkerestem a 205-ös kórtermet,  hamar meg is volt és bekopogtam. Egy gyönyörű csilingelő "gyere"-t hallottam és mosolyogva léptem be a kórterembe, az első amit megláttam az a gyönyörű barátnőm volt. Odamentem hozzá és egy csókot nyomtam az ajkára. Leültem az ágyszélére és megfogtam a kezét. 

- Na hogy sikerült a műtét? - kérdeztem és aggodalmasan simogattam a kezét az ujjammal.

- Nagyon jól, jövő héten haza mehetek - mosolygott El, hatalmasat sóhajtottam és megöleltem őt. Belepusziltam a hajába. 

- Ez nagyszerű - motyogtam a hajába 

- Na és... - tolt el magától Eleanor - Mi volt a sintérnél? Az a kutya tényleg a tiéd? 

- Hmm...... - gondolkoztam - I.....igen - hajtottam le a fejemet. Egy picit felnéztem és megláttam El döbbent arcát
- A te volt kutyád harapott meg? - emelte fel a hangját, meg értem hogy kiabál..
- Nem a volt a kutyám.... - mondtam és végig a padlót figyeltem
- Mi? Ezt nem értem.. - nyugodt hangnemben beszélt már
- Azt szeretném hogy Ted legyen megint az én kutyám - mondtam és felálltam az ágyról majd leültem a székre. Arcomat a tenyerembe temettem.
- Nem! Nem, nem, nem és nem! - tiltakozott El
- De miért nem? - kérdeztem
- Mert nem akarom hogy megint megharapjon
- De nem fog ígérem
- És ezt te így tudod? - kérdezte és egy grimasz vágott
- Igen, tudom. Nem fog megharapni. - néztem a szemébe
- De akkor se nem viheted a kutyád - "kiabált"
- Eleanor nem te döntöd el - sziszegtem, ez nem lesz valami könnyű menet.....